Sorrend:
Első lépések
A témával való foglalkozás megkezdéséhez a mintalecke elején a tanulók egy mozgási játékot játszanak. Ehhez a tanító szétosztja a"Színkártyákat az osztályteremben. A játékot az alábbi két változattal lehet differenciálni:
- 1. változat: A tanító megnevezi az egyes érzelmeket és a tanulók ahhoz a színhez állnak oda, amellyel az adott érzelmet összekapcsolják.
- 2. változat: A tanító olyan mondatokat mond, amelyek érzelmeket tartalmaznak és a tanulók ahhoz a színhez állnak oda, amellyel az adott érzelmet összekapcsolják. Példák: Szomorú vagyok, mert nem ehetek édességet. Örülök, mert ma süt a nap.
Minden alkalommal megnevezheti néhány diák azokat az okokat, amiért az adott színt választotta.
A tanító kiosztja a tanulóknak a "Feladatlap Érzelmek feladatlapot. A tanulók először kivágják a kártyákat, és egy stószban helyezik el azokat maguk előtt. Ezután néhány diák hangosan felolvassa a legfelső fogalmat és megpróbálja elmutogatni az adott érzelmet. Ez biztosítja, hogy a tanulók minden fogalmat megértettek. Ezt követően a csoportok megkezdhetik az elmélyítő munkát. Ehhez a tanító minden csoportnak (3-5 gyermek) ad egy természetes papírlapot a mozgási gyakorlat színeivel. A tanulók a szavakat tartalmazó kártyáikat ekkor hozzárendelik az egyes színekhez. Ennek során a különböző fogalmakat össze lehet kapcsolni ugyanazzal a színnel is. Miután ez sikerült, a tanító utasítja a tanulókat, hogy beszéljék meg a csoportokban, hogy melyik színt mivel kapcsolták össze. Ehhez kb. 10 perc áll rendelkezésükre. Ezután a tanulók az osztály közös megbeszélésén gyűjtik össze a tapasztalataikat.
Előkészületek
A később elkészítendő stresszlabda előkészítéseként elsősorban a "düh érzelemmel foglalkozik részletesebben az osztály. A tanulóknak lehetősége nyílik arra, hogy ezt az érzelmet elmutogassák. Ezután a tanító összefoglalja a különböző ábrázolásokat, mint például az ökölbe szorított kéz, az elvörösödő arc vagy az ordibálás. Az alábbi felismerésre kell jutni: "Mindannyiunknál máshogyan mutatkozik meg a düh. Ez mutatja, hogy mindannyian ugyanazt érezzük, azonban az érzelem máshogyan mutatkozik meg. A továbbiakban az osztály a negatív érzelmek megfelelő kezelésével foglalkozik, az embertársainkkal való kapcsolatok közben felmerülő konfliktusok elkerülése érdekében.
A stresszlabda elkészítése
A továbbiakban a tanító bemutat egy stresszlabdát, amely segíthet a düh levezetésében. Miután az osztály közösen megbeszélte a labda működési elvét, elkezdhetik a labda elkészítését. Ehhez minden tanuló megkapja a fent megnevezett anyagokat. (ld. "Előkészületek)
A munkafolyamat lépései
1) Mind a két léggömböt bevágjuk a legkeskenyebb részükön.
2) A fóliából kivágunk egy kb. 20 x 20 cm nagyságú négyzetet.
3) Egy teáskanállal lisztet teszünk a háztartási fólia közepére, amíg össze nem gyűlik egy ökölnyi mennyiség.
4) A fóliát összehajtjuk a sarkainál fogva és labdát formálunk belőle. Ennek során ügyeljünk arra, hogy levegő ne kerüljön bele. Ha a fólia nem tapad eléggé, akkor ragasztószalaggal lehet segíteni rajta.
5) Az egyik léggömböt szétfeszítjük az ujjainkkal és ráhúzzuk a lisztlabdára. Ennek során a tanulóknak érdemes együttműködniük, hogy segíteni tudjanak egymásnak.
6) A második léggömböt is ráhúzzuk a golyóra úgy, hogy ne látszódjon ki a fólia.
7) Ekkor az egészet megformázzuk. Tetszés szerint még egy arcot is rajzolhatunk a stresszlabdára egy vízálló toll segítségével.
Az ezt követő reflektálás során a tanulók megmutatják a stresszlabdájukat és az együttélés tekintetében az alábbi következtetést vonják le: "Mint ahogy mindegyik stresszlabda máshogy néz ki, úgy mi is különbözőek vagyunk. Mindannyian máshogy fejezzük ki az érzelmeinket. Csak az a fontos, hogy ennek során senki ne sérüljön meg. Esélyt se adj a dühnek, nyomd bele a labdába!