Technika
A tanulók megismerkednek az újságpapír megszilárdításának lehetőségével, hogy utána ezt az anyagot építőanyagként lehessen használni. Továbbá megtanulják, hogy a vízszintes, függőleges és átlós kitámasztások hozzájárulnak a váz stabilitásához.

Anyanyelvi kompetencia
A tanulók egy képekkel kiegészített írásbeli tervrajzot a gyakorlatban is meg tudnak valósítani.

Matematika
A tanulók képesek egy valós tárgy (az iglu) geometrikus formáját megérteni és rekonstruálni. Megértik egy egész szám töredékének gyakorlati alkalmazását egy szöveg alapján és alkalmazni tudják ezt a tárgyak megmérése során.

Szociális és interkulturális kompetencia
A tanulók megismerkednek egy Európában szokatlan házépítési móddal. Ennek során betekintést nyernek az iglu különböző tulajdonságaiba, amelyek a kulturális fejlődésből és a környezeti viszonyokból adódnak. A munkadarab csoportban történő elkészítésével a tanulók együttműködési képessége is fejlődik.

Anyagok
- kisalakú újságpapír (kb. 23 x 30 cm)
- hurkapálca (átmérő: legfeljebb 1 cm, hosszúság: 50 cm)
- miltonkapcsok (Hosszúság: 2,85 cm)
- maszkoló ragasztószalag

Eszközök
- lyukasztó

Első lépések
Ahhoz, hogy a tanulók ráhangolódjanak a témára, a tanító kiosztja közöttük a "Rejtvény” feladatlapot. Ehhez a következő utasítást adja: "Olvasd el a teljes szöveget, írd le a megoldást és ne áruld el azt az osztálytársaidnak.” Csak azután oszthatják meg a sejtésüket a rejtvénnyel kapcsolatban, miután minden diák befejezte a munkát. Ezután a tanító felmutatja az "Iglu” képkártyát és az osztály közösen megbeszéli az iglu jellemzőit. Mint például:
- Védett bejárat
- Jégtömbökből és hóból készül
- Íves építésmód
- Hol és miért építik az iglukat?

1. kísérlet
A tanító felkéri a tanulókat, hogy figyeljék meg az első kísérletet. Ehhez lásd az "Útmutató – 1. kísérlet” lapot. Ezután az osztály megbeszéli az egyes megfigyeléseket. Az alábbi következtetésre kell jutni:
- A meleg levegő felszáll és felfújja a léggömböt.
Az alábbi kérdéssel: "Mi a köze ennek a kísérletnek az igluhoz?” ösztönzi a tanító a tanulókat, hogy gondolatban az alábbi következtetést vonják le:
- Az emberek testmelege az igluban ugyanúgy felszáll, mint a kísérletben.
Ezután elsősorban a félkör alakú építésmód részleteit beszéli meg az osztály. Ehhez az alábbi kérdést teszi fel a tanító: "Miért van lekerekítve az iglu, ahelyett, hogy szögletes lenne?” Az alábbi következtetést kell levonni:
- Nem szabad, hogy vízorrok keletkezzenek, hogy a megolvadt cseppek az iglu oldalán folyjanak le. A kinti hideg miatt az olvadékcseppek ismét megfagynak és elszigetelik az iglut.

A munkadarab előkészítése
Az elmélet ("A meleg felszáll és kiterjed az igluban”) ellenőrzéséhez az osztály megtervez és megépít egy modell-iglut. Kiinduló anyagként a tanító újságpapírt bocsát a tanulók rendelkezésére. Egy kötetlen kísérletező szakaszban a tanulóknak ki kell találniuk, hogyan szilárdítsák meg az újságlapokat, hogy meg tudják építeni az iglu vázát. Az ezt követő reflektálás során megmutatják egymásnak a talált változatokat. Megjegyzés: A szoros tekercsekké formált újságpapír adja a legstabilabb építőanyagot. Ebből a felismerésből kiindulva a tanulók gyakorolják az újságpapír összetekerését. Ehhez egy tollat vehetnek igénybe és ragasztószalaggal rögzíthetik a tekercset.

2. kísérlet
Az újságpapírtekercsek elkészítése után a tekercsek optimális összeillesztésének kutatása következik, hogy megerősítsék a stabilitásukat. Ehhez lásd az "Útmutató – 2. kísérlet” lapot. Az alábbi következtetést lehet levonni belőle:
- A vízszintes, függőleges és átlós kitámasztások megnövelik a stabilitást.

A munkadarab elkészítése
Az iglu építéséhez érdemes nagyobb csoportokban, vagy az egész osztállyal közösen dolgozni, mivel sok újságpapírtekercset kell elkészíteni. Előzetesen kisalakú újságpapírokat (kb. 23 x 30 cm) gyűjt az osztály. Ezután az "Iglu”, illetve "Igluháló” útmutatók alapján megkezdhető a papírtekercsek elkészítése.
Az iglu lezárásához a kitámasztások közötti területeket újságpapírral, vagy hasonló anyaggal lehet kitölteni. Ennek során ügyelni kell arra, hogy a bejáratot szabadon kell hagyni. A bejárat méretét akár egy kitámasztóelem eltávolításával meg is lehet növelni.

3. kísérlet
A harmadik kísérlet során a tanulók megtapasztalják, hogy a testmelegük hogyan melegít fel egy az igluhoz hasonló zárt teret. Ehhez először meg kell mérni a hőmérsékletet a zárt igluban. Ezután meg lehet vizsgálni a hőmérsékletkülönbséget a különböző helyzetekben:
- Az igluban két tanuló ül.
- Az igluban négy tanuló ül.

A hasonló témákkal való összekötés lehetősége
A megszerzett tapasztalatok alapján további gondolatokat lehet fűzni az osztályterem levegőjéhez.

Továbbá az iglu jól elhelyezve hosszabb ideig állhat játékszerként a tanulók rendelkezésére.