.
.
Materials_Codesadmin2021-11-08T08:46:36+00:00
Szenarientitel
Szenarientitel
Source:
Christine Rammesmayer
Skills to be acquired:
Természettudomány
A tanulók meg tudják vizsgálni különböző anyagok fényáteresztő képességét és annak hiányát, valamint el tudják mondani az észrevételeiket. Különböző lehetőségeket találnak, hogy színes fényhatásokat állítsanak elő.
Szociális és interkulturális kompetencia
A diákok felhasználják az osztálytársaik felismeréseit és ötleteit a további cselekvéseikhez és felismerik, hogy a másokkal való eszmecsere segít a saját tanulásban.
Preparation:
Anyagok
- kézműves ragasztó (átlátszóra száradó)
- csavarásmentes műanyag fedő (pl. egy joghurtos poháré)*
- akrilfestékek
- fonalak vagy átlátszó műanyag zsinór*
- egy fogpiszkáló*
- több darab tű
*mennyiség tanulónként
Sequence:
Első lépések
Kezdésként a tanító megkéri a diákokat, hogy üljenek körbe. Ezután az alábbi tárgyakat helyezi középre:
Fa deszka, papírlap, egy darab karton, fém fazékfedő, világos és sötét anyag, papírzsebkendő, színes és átlátszó műanyag fedő, üvegtábla, parafa alátét és hasonlók. Ezt követően az osztály közösen megnevezi a tárgyakat és az alábbi kísérletek során vizsgálja meg a fényáteresztő képességüket. Ehhez minden tanuló kivágja a "Feladatlap: A tárgyak... feladatlap három képkártyáját.
1. kísérlet
Az egyik gyermek egy fekete tónuspapírt tart függőleges helyzetben. Egy másik gyermek egy zseblámpával kb. 30 cm távolságból rávilágít a papírra. A diákoknak ekkor arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy mit látnak a fekete papíron. A hozott tárgyakat ezután egyesével a zseblámpa fényforrása elé tartják, úgy, hogy az teljesen el legyen takarva. A tanulók minden kísérlet előtt felmutathatják az általuk helyesnek vélt kártyát. A kísérlet végrehajtása után a megfigyeléseiket szóban kommentálják és a tárgyakat három csoportba osztják: "átlátszó, áttetsző és átlátszatlan.
2. kísérlet
A kísérletet megismétlik egy papírlappal. A tanulóknak végül a kártyák segítségével mérlegelniük kell, hogy változik-e a fényáteresztő képesség, ha egy darab lap helyett 20 lapot tartanak a zseblámpa elé. A felvetéseik ellenőrzése után a következő állapítható meg: A fényáteresztő képesség nem csupán az anyagtól függ, hanem a rétegek számától is. Például a tengerek mélyén teljes sötétség uralkodik, mert a fény nem jut át a vastag vízrétegen.
3. kísérlet
Nem csak a fény világossága változtatható meg, hanem a színhatásai is. Ezáltal befolyásolható a szoba hangulata és ennek következtében a személyes közérzet is. Ennek szemléltetésére a tanulók különböző színű füzetborítókat tartanak váltakozva az arcuk elé és beszámolnak az eltérő észrevételeikről.
Az egyik gyermek továbbá megvilágíthatja egy zseblámpával az egyik falat. Valaki ekkor a fényforrás elé tart egy színes füzetborítót. A tanulók megfigyelik a színváltozást a falon. A színtannal való összekapcsolás érdekében ezután két különböző színű füzetborító is egymásra tehető. (pl. kék + sárga = zöld)
Itt hagyjunk elég időt arra, hogy a tanulók több színkísérletet is elvégezhessenek.
Megjegyzés: Ezekre a kísérletekre hagyhatunk több időt is, hogy a diákok önállóan további kísérleteket végezhessenek.
A napfogó elkészítése
Miután a tanulók a fenti kísérletek alapján megértették a fény és a színek tulajdonságait, a tanító szemléltetésképpen bemutat egy napfogót. Most megismételhető a 3. kísérlet. Ez alkalommal a napfogó kerül a fényforrás elé és az osztály megfigyeli a fényhatásokat a falon. Ismét kihangsúlyozzák a fényáteresztő képességet és a terem színének változását. A tanulók azt a feladatot kapják, hogy hozzanak magukkal a következő órára egy műanyag fedőt, például egy joghurtos pohár tetejét.
Aztán kezdődhet a napfogó kreatív tervezése.
A munkafolyamat lépései
1) A műanyag fedelet töltsük meg kézműves ragasztóval.
2) Akrilfestékkel színezzünk ki néhány részt a ragasztóban.
3) Egy fogpiszkálóval alakítsuk át a festéket tetszés szerinti mintává.
4) A napfogóknak ezután pár órát száradniuk kell.
5) A száradást követően a napfogókat fejtsük le a műanyag fedélről.
6) Egy tűvel fűzzünk át egy szál cérnát a napfogón és kössünk rá csomót, hogy fel tudjuk akasztani az ablakba.
Sequence:
Possibility of differentiation:
A napfogó kreatív kialakítása a tanulókon múlik. A kísérletek végrehajtásának lehetőségei tanulónként változhatnak. Továbbá a kísérleteket meg lehet ismételni a megértés megalapozása és megerősítése érdekében.
Necessary skills:
Fényforrások
Azokat az objektumokat, amelyek önállóan fényt állítanak elő és bocsátanak ki, magától világító objektumoknak vagy fényforrásoknak nevezzük. A legtöbb objektum (a fénytanban általában "tárgy) maga nem állít elő fényt, azonban mégis látható. Ezek a tárgyak visszaverik a rájuk eső fény egy részét. Fényvisszaverő vagy megvilágított tárgyaknak nevezzük őket.
Ha egy világító vagy megvilágított tárgyról a szemünkbe jut a fény, az láthatóvá válik. Az a fény láthatatlan, amely nem jut a szemünkbe (a világűr ezért tűnik számunkra feketének).
Példák:
- Magától világító objektumok: A nap, csillagok, tűz, izzó- vagy fénycsöves lámpák, gyertyák, szentjánosbogarak, LED lámpák, stb.
- Megvilágított objektumok: A Föld, hold, bolygók, tárgyak (műholdak, fényvisszaverők, porszemcsék, stb.)
A fény a fényforrástól amíg nem ütközik akadályba egyenes vonalban és minden irányba terjed ki.
- A napfény az összes égitestet megvilágítja, mintegy, hogy a nap melyik oldalán tartózkodnak.
- A szoba közepén álló gyertya megvilágítja az összes falat, valamint a mennyezetet és a padlót is.
A fényáteresztő képesség
A fényáteresztő tárgyak két csoportra bonthatóak:
Az átlátszó objektumok (például ablaküveg) a fényt úgy eresztik át, hogy a mögöttük található tárgyak felismerhetőek.
Az áttetsző objektumok (például mattüveg) a fényt úgy eresztik át, hogy a mögöttük található tárgyak nem ismerhetőek fel.
Egy objektum fényáteresztő képessége az anyagától és a rétegeinek vastagságától függ. A víz például vékony rétegben fényáteresztő, vastag rétegben nem; a tenger mélyén teljes sötétség uralkodik.
A fényt nem áteresztő tárgyak (például vas, karton stb.) nem engedik át a fényt, átlátszatlanok feltéve, hogy megfelelő vastagsággal rendelkeznek. Például a nagyon vékony papírrétegek áttetszőek, habár maga a papír átlátszatlan.
(Letöltés: 2021. 02. 13. https://www.grund-wissen.de/physik/optik/lichtausbreitung.html#id8)
Ebben az egységben a tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy egymásra épülő kísérletek során megvizsgálják a fény tulajdonságait különböző anyagokkal összefüggésben. Továbbá megismerik az alapvető színelméletet. A napfogó elkészítésével ezeket a felismeréseket kreatív módon szerzik meg a diákok.
A tanulók meg tudják vizsgálni különböző anyagok fényáteresztő képességét és annak hiányát, valamint el tudják mondani az észrevételeiket. Különböző lehetőségeket találnak, hogy színes fényhatásokat állítsanak elő.
Szociális és interkulturális kompetencia
A diákok felhasználják az osztálytársaik felismeréseit és ötleteit a további cselekvéseikhez és felismerik, hogy a másokkal való eszmecsere segít a saját tanulásban.
- kézműves ragasztó (átlátszóra száradó)
- csavarásmentes műanyag fedő (pl. egy joghurtos poháré)*
- akrilfestékek
- fonalak vagy átlátszó műanyag zsinór*
- egy fogpiszkáló*
- több darab tű
*mennyiség tanulónként
Kezdésként a tanító megkéri a diákokat, hogy üljenek körbe. Ezután az alábbi tárgyakat helyezi középre:
Fa deszka, papírlap, egy darab karton, fém fazékfedő, világos és sötét anyag, papírzsebkendő, színes és átlátszó műanyag fedő, üvegtábla, parafa alátét és hasonlók. Ezt követően az osztály közösen megnevezi a tárgyakat és az alábbi kísérletek során vizsgálja meg a fényáteresztő képességüket. Ehhez minden tanuló kivágja a "Feladatlap: A tárgyak... feladatlap három képkártyáját.
1. kísérlet
Az egyik gyermek egy fekete tónuspapírt tart függőleges helyzetben. Egy másik gyermek egy zseblámpával kb. 30 cm távolságból rávilágít a papírra. A diákoknak ekkor arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy mit látnak a fekete papíron. A hozott tárgyakat ezután egyesével a zseblámpa fényforrása elé tartják, úgy, hogy az teljesen el legyen takarva. A tanulók minden kísérlet előtt felmutathatják az általuk helyesnek vélt kártyát. A kísérlet végrehajtása után a megfigyeléseiket szóban kommentálják és a tárgyakat három csoportba osztják: "átlátszó, áttetsző és átlátszatlan.
2. kísérlet
A kísérletet megismétlik egy papírlappal. A tanulóknak végül a kártyák segítségével mérlegelniük kell, hogy változik-e a fényáteresztő képesség, ha egy darab lap helyett 20 lapot tartanak a zseblámpa elé. A felvetéseik ellenőrzése után a következő állapítható meg: A fényáteresztő képesség nem csupán az anyagtól függ, hanem a rétegek számától is. Például a tengerek mélyén teljes sötétség uralkodik, mert a fény nem jut át a vastag vízrétegen.
3. kísérlet
Nem csak a fény világossága változtatható meg, hanem a színhatásai is. Ezáltal befolyásolható a szoba hangulata és ennek következtében a személyes közérzet is. Ennek szemléltetésére a tanulók különböző színű füzetborítókat tartanak váltakozva az arcuk elé és beszámolnak az eltérő észrevételeikről.
Az egyik gyermek továbbá megvilágíthatja egy zseblámpával az egyik falat. Valaki ekkor a fényforrás elé tart egy színes füzetborítót. A tanulók megfigyelik a színváltozást a falon. A színtannal való összekapcsolás érdekében ezután két különböző színű füzetborító is egymásra tehető. (pl. kék + sárga = zöld)
Itt hagyjunk elég időt arra, hogy a tanulók több színkísérletet is elvégezhessenek.
Megjegyzés: Ezekre a kísérletekre hagyhatunk több időt is, hogy a diákok önállóan további kísérleteket végezhessenek.
A napfogó elkészítése
Miután a tanulók a fenti kísérletek alapján megértették a fény és a színek tulajdonságait, a tanító szemléltetésképpen bemutat egy napfogót. Most megismételhető a 3. kísérlet. Ez alkalommal a napfogó kerül a fényforrás elé és az osztály megfigyeli a fényhatásokat a falon. Ismét kihangsúlyozzák a fényáteresztő képességet és a terem színének változását. A tanulók azt a feladatot kapják, hogy hozzanak magukkal a következő órára egy műanyag fedőt, például egy joghurtos pohár tetejét.
Aztán kezdődhet a napfogó kreatív tervezése.
A munkafolyamat lépései
1) A műanyag fedelet töltsük meg kézműves ragasztóval.
2) Akrilfestékkel színezzünk ki néhány részt a ragasztóban.
3) Egy fogpiszkálóval alakítsuk át a festéket tetszés szerinti mintává.
4) A napfogóknak ezután pár órát száradniuk kell.
5) A száradást követően a napfogókat fejtsük le a műanyag fedélről.
6) Egy tűvel fűzzünk át egy szál cérnát a napfogón és kössünk rá csomót, hogy fel tudjuk akasztani az ablakba.
Első lépések
Kezdésként a tanító megkéri a diákokat, hogy üljenek körbe. Ezután az alábbi tárgyakat helyezi középre:
Fa deszka, papírlap, egy darab karton, fém fazékfedő, világos és sötét anyag, papírzsebkendő, színes és átlátszó műanyag fedő, üvegtábla, parafa alátét és hasonlók. Ezt követően az osztály közösen megnevezi a tárgyakat és az alábbi kísérletek során vizsgálja meg a fényáteresztő képességüket. Ehhez minden tanuló kivágja a "Feladatlap: A tárgyak... feladatlap három képkártyáját.
1. kísérlet
Az egyik gyermek egy fekete tónuspapírt tart függőleges helyzetben. Egy másik gyermek egy zseblámpával kb. 30 cm távolságból rávilágít a papírra. A diákoknak ekkor arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy mit látnak a fekete papíron. A hozott tárgyakat ezután egyesével a zseblámpa fényforrása elé tartják, úgy, hogy az teljesen el legyen takarva. A tanulók minden kísérlet előtt felmutathatják az általuk helyesnek vélt kártyát. A kísérlet végrehajtása után a megfigyeléseiket szóban kommentálják és a tárgyakat három csoportba osztják: "átlátszó, áttetsző és átlátszatlan.
2. kísérlet
A kísérletet megismétlik egy papírlappal. A tanulóknak végül a kártyák segítségével mérlegelniük kell, hogy változik-e a fényáteresztő képesség, ha egy darab lap helyett 20 lapot tartanak a zseblámpa elé. A felvetéseik ellenőrzése után a következő állapítható meg: A fényáteresztő képesség nem csupán az anyagtól függ, hanem a rétegek számától is. Például a tengerek mélyén teljes sötétség uralkodik, mert a fény nem jut át a vastag vízrétegen.
3. kísérlet
Nem csak a fény világossága változtatható meg, hanem a színhatásai is. Ezáltal befolyásolható a szoba hangulata és ennek következtében a személyes közérzet is. Ennek szemléltetésére a tanulók különböző színű füzetborítókat tartanak váltakozva az arcuk elé és beszámolnak az eltérő észrevételeikről.
Az egyik gyermek továbbá megvilágíthatja egy zseblámpával az egyik falat. Valaki ekkor a fényforrás elé tart egy színes füzetborítót. A tanulók megfigyelik a színváltozást a falon. A színtannal való összekapcsolás érdekében ezután két különböző színű füzetborító is egymásra tehető. (pl. kék + sárga = zöld)
Itt hagyjunk elég időt arra, hogy a tanulók több színkísérletet is elvégezhessenek.
Megjegyzés: Ezekre a kísérletekre hagyhatunk több időt is, hogy a diákok önállóan további kísérleteket végezhessenek.
A napfogó elkészítése
Miután a tanulók a fenti kísérletek alapján megértették a fény és a színek tulajdonságait, a tanító szemléltetésképpen bemutat egy napfogót. Most megismételhető a 3. kísérlet. Ez alkalommal a napfogó kerül a fényforrás elé és az osztály megfigyeli a fényhatásokat a falon. Ismét kihangsúlyozzák a fényáteresztő képességet és a terem színének változását. A tanulók azt a feladatot kapják, hogy hozzanak magukkal a következő órára egy műanyag fedőt, például egy joghurtos pohár tetejét.
Aztán kezdődhet a napfogó kreatív tervezése.
A munkafolyamat lépései
1) A műanyag fedelet töltsük meg kézműves ragasztóval.
2) Akrilfestékkel színezzünk ki néhány részt a ragasztóban.
3) Egy fogpiszkálóval alakítsuk át a festéket tetszés szerinti mintává.
4) A napfogóknak ezután pár órát száradniuk kell.
5) A száradást követően a napfogókat fejtsük le a műanyag fedélről.
6) Egy tűvel fűzzünk át egy szál cérnát a napfogón és kössünk rá csomót, hogy fel tudjuk akasztani az ablakba.
Kezdésként a tanító megkéri a diákokat, hogy üljenek körbe. Ezután az alábbi tárgyakat helyezi középre:
Fa deszka, papírlap, egy darab karton, fém fazékfedő, világos és sötét anyag, papírzsebkendő, színes és átlátszó műanyag fedő, üvegtábla, parafa alátét és hasonlók. Ezt követően az osztály közösen megnevezi a tárgyakat és az alábbi kísérletek során vizsgálja meg a fényáteresztő képességüket. Ehhez minden tanuló kivágja a "Feladatlap: A tárgyak... feladatlap három képkártyáját.
1. kísérlet
Az egyik gyermek egy fekete tónuspapírt tart függőleges helyzetben. Egy másik gyermek egy zseblámpával kb. 30 cm távolságból rávilágít a papírra. A diákoknak ekkor arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy mit látnak a fekete papíron. A hozott tárgyakat ezután egyesével a zseblámpa fényforrása elé tartják, úgy, hogy az teljesen el legyen takarva. A tanulók minden kísérlet előtt felmutathatják az általuk helyesnek vélt kártyát. A kísérlet végrehajtása után a megfigyeléseiket szóban kommentálják és a tárgyakat három csoportba osztják: "átlátszó, áttetsző és átlátszatlan.
2. kísérlet
A kísérletet megismétlik egy papírlappal. A tanulóknak végül a kártyák segítségével mérlegelniük kell, hogy változik-e a fényáteresztő képesség, ha egy darab lap helyett 20 lapot tartanak a zseblámpa elé. A felvetéseik ellenőrzése után a következő állapítható meg: A fényáteresztő képesség nem csupán az anyagtól függ, hanem a rétegek számától is. Például a tengerek mélyén teljes sötétség uralkodik, mert a fény nem jut át a vastag vízrétegen.
3. kísérlet
Nem csak a fény világossága változtatható meg, hanem a színhatásai is. Ezáltal befolyásolható a szoba hangulata és ennek következtében a személyes közérzet is. Ennek szemléltetésére a tanulók különböző színű füzetborítókat tartanak váltakozva az arcuk elé és beszámolnak az eltérő észrevételeikről.
Az egyik gyermek továbbá megvilágíthatja egy zseblámpával az egyik falat. Valaki ekkor a fényforrás elé tart egy színes füzetborítót. A tanulók megfigyelik a színváltozást a falon. A színtannal való összekapcsolás érdekében ezután két különböző színű füzetborító is egymásra tehető. (pl. kék + sárga = zöld)
Itt hagyjunk elég időt arra, hogy a tanulók több színkísérletet is elvégezhessenek.
Megjegyzés: Ezekre a kísérletekre hagyhatunk több időt is, hogy a diákok önállóan további kísérleteket végezhessenek.
A napfogó elkészítése
Miután a tanulók a fenti kísérletek alapján megértették a fény és a színek tulajdonságait, a tanító szemléltetésképpen bemutat egy napfogót. Most megismételhető a 3. kísérlet. Ez alkalommal a napfogó kerül a fényforrás elé és az osztály megfigyeli a fényhatásokat a falon. Ismét kihangsúlyozzák a fényáteresztő képességet és a terem színének változását. A tanulók azt a feladatot kapják, hogy hozzanak magukkal a következő órára egy műanyag fedőt, például egy joghurtos pohár tetejét.
Aztán kezdődhet a napfogó kreatív tervezése.
A munkafolyamat lépései
1) A műanyag fedelet töltsük meg kézműves ragasztóval.
2) Akrilfestékkel színezzünk ki néhány részt a ragasztóban.
3) Egy fogpiszkálóval alakítsuk át a festéket tetszés szerinti mintává.
4) A napfogóknak ezután pár órát száradniuk kell.
5) A száradást követően a napfogókat fejtsük le a műanyag fedélről.
6) Egy tűvel fűzzünk át egy szál cérnát a napfogón és kössünk rá csomót, hogy fel tudjuk akasztani az ablakba.
Azokat az objektumokat, amelyek önállóan fényt állítanak elő és bocsátanak ki, magától világító objektumoknak vagy fényforrásoknak nevezzük. A legtöbb objektum (a fénytanban általában "tárgy) maga nem állít elő fényt, azonban mégis látható. Ezek a tárgyak visszaverik a rájuk eső fény egy részét. Fényvisszaverő vagy megvilágított tárgyaknak nevezzük őket.
Ha egy világító vagy megvilágított tárgyról a szemünkbe jut a fény, az láthatóvá válik. Az a fény láthatatlan, amely nem jut a szemünkbe (a világűr ezért tűnik számunkra feketének).
Példák:
- Magától világító objektumok: A nap, csillagok, tűz, izzó- vagy fénycsöves lámpák, gyertyák, szentjánosbogarak, LED lámpák, stb.
- Megvilágított objektumok: A Föld, hold, bolygók, tárgyak (műholdak, fényvisszaverők, porszemcsék, stb.)
A fény a fényforrástól amíg nem ütközik akadályba egyenes vonalban és minden irányba terjed ki.
- A napfény az összes égitestet megvilágítja, mintegy, hogy a nap melyik oldalán tartózkodnak.
- A szoba közepén álló gyertya megvilágítja az összes falat, valamint a mennyezetet és a padlót is.
A fényáteresztő képesség
A fényáteresztő tárgyak két csoportra bonthatóak:
Az átlátszó objektumok (például ablaküveg) a fényt úgy eresztik át, hogy a mögöttük található tárgyak felismerhetőek.
Az áttetsző objektumok (például mattüveg) a fényt úgy eresztik át, hogy a mögöttük található tárgyak nem ismerhetőek fel.
Egy objektum fényáteresztő képessége az anyagától és a rétegeinek vastagságától függ. A víz például vékony rétegben fényáteresztő, vastag rétegben nem; a tenger mélyén teljes sötétség uralkodik.
A fényt nem áteresztő tárgyak (például vas, karton stb.) nem engedik át a fényt, átlátszatlanok feltéve, hogy megfelelő vastagsággal rendelkeznek. Például a nagyon vékony papírrétegek áttetszőek, habár maga a papír átlátszatlan.
(Letöltés: 2021. 02. 13. https://www.grund-wissen.de/physik/optik/lichtausbreitung.html#id8)